Hőszigetelés

Miért fontos a hőszigetelés?
Az ember hozzászokik a meleghez egész évben, azonban köztudott, hogy a hő termelése károsítja a környezetünket, ezenkívül költséges is, ezért megpróbáljuk minél jobban megőrizni és hasznosítani a már megtermelt meleget.

Az építendő ház belső tereivel szemben támasztott követelmények és a környezetvédelmi szempontok, olyan épületek építését szükségeltetik, amelyek kellemes klímát biztosítanak a lakóknak, illetve alacsony energiafelhasználást biztosítanak. Az épületek értékét, élettartamát jelentős mértékben növelhetjük a minőségi anyagokkal ellátott homlokzat építésével illetve megfelelő homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Érdemes figyelembe venni az épület adottságait, hő technikai- és páratechnikai jellemzőit, valamint az egyedi igényeket, hogy a legmegfelelőbb vakolatrendszert tudjuk kiválasztani.

Egy családi ház általában a falakon keresztül veszíti el a teljes hőveszteség 30 %-át, mely a nem megfelelő hőszigetelő képességnek köszönhető. Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával a határoló falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen egységes hőmérsékletet és alacsony fűtés számlát, nyáron pedig kellemes klímát eredményez. Tehát a feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása.

Jó tanácsok
Hőszigetelő anyagok vásárlásánál ne a termékek ára legyen a legfontosabb szempont, hanem pontosan fogalmazzuk meg magunknak, vagy konzultáljunk egy szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan szeretnénk hőszigetelni. Ezáltal leszűkítjük a szóba jöhető hőszigetelő anyagok körét. Tehát ne csak az anyagárakat vegyük figyelembe, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag- és munkadíját (kivétel ha házilag hőszigetel) is mérlegeljük a választás előtt!

Gyakran előfordulhat olyan eset, hogy drágább hőszigetelő anyag felhasználásával összességében egy gazdaságosabb, jobb és tartósabb szerkezetet hozunk létre. Például hasznosított lapos tetők (terasz, járható tető, zöldtető) esetében ha XPS habot fordított rétegrenddel készítünk, akkor az egyébként külön beépítendő funkciót is ellátja egyben a hőszigetelés. Így tehát a hagyományos hőszigetelési megoldással szemben megtakaríthatjuk az elhagyható rétegek anyag- és munkadíj költségét, ezáltal egy olcsóbb szerkezetet hozva létre. Érdemes tehát előzetesen kalkulálni.

Kívül vagy belül hőszigeteljünk?
Egyszerű a válasz, ugyanis ha lehet, akkor mindenképpen a fal vagy födém külső, azaz hideg oldalát hőszigeteljük. Azonban egyes helyzetekben, amikor nem lehet hozzányúlni az épület külső oldalához (pl.: műemlék esetén) de a falak már penészesednek belülről, muszáj valami megoldást találni.
Ilyen esetekben belülről kell hőszigetelni a falakat, ez azonban nem veszélytelen beavatkozás.

A belső oldalon felhelyezett hőszigeteléssel a már addig is hideg falfelület tovább hűl, ez pedig fokozott páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezet, ami később épületszerkezeti és egészségügyi problémákat is okozhat. Ezért ilyen helyzetekben mindig kérjük ki egy hőszigetelésben jártas szakember véleményét, végeztessünk hő- és páratechnikai számítást, és csak ezek után végezzük el a belső hőszigetelést kellő gondossággal és odafigyeléssel.
Csak időnként befűtött lakóépületek esetén (pl. hétvégi házak) a belső oldali hőszigetelés akár az előnyünkre is válhat (nem kell a falak tömegét felfűteni arra a rövid időre).

Hővezetési ellenállás
Egy épületszerkezet hővezetési ellenállása a hőfokesés és a hő áram sűrűségének aránya, mely jellemzi a szerkezet hőszigetelési tulajdonságát.
E mennyiség tudatában meghatározhatók a szerkezettel szemben támasztott hőszigetelési követelmények, illetve a szerkezetünk hőszigetelési tulajdonságai.

Hőhidak
A hőhidak olyan helyek, amelyeken a hőenergia könnyebben képes átjutni az épületszerkezeten. Ezen a többnyire kis felületen általában nagyobb az energiaveszteség, mint a környező területeken. A hőhidaknak nagy hatásuk van hő veszteségre, ugyanis rendkívül kedvezőtlen hatásuk nemcsak közvetlenül a hőhidak helyén mutatkozik meg, hanem a környezetükben is. Ezen felül a páralecsapódás következtében még penészesedés is kialakulhat.
A hőhidak meggátolásának legjobb módja az utólagos hőszigetelés, melyet ha lehet akkor a külső oldalon érdemes elhelyezni. Ezzel a hőszigeteléssel természetesen a fűtési költségeket is csökkenthetjük.

Infiltráció (beszivárgás)
Az infiltráció más szóval beszivárgást jelent, azaz a levegő be- és kiszivárgását az ablaktok és ablakszárny közötti tömítetlen helyeken. Az infiltráció mindenféle formája nagy hőveszteséget okoz, mert az ezeken a tömítetlen részeken kiszökő meleg levegő helyére hideg levegő kerül be, melyet megint fel kell melegíteni.
Azonban lehetetlen és többnyire helytelen is tömíteni az összes olyan helyet, ahol kiszökik a levegő, ugyanis lehetővé kell tenni a helyiségekben a levegő cseréjét, hogy az embernek kellemes közérzete legyen.

Páradiffúzió
A páradiffúzió az a jelenség, amikor a pára átáramlik az épület szerkezetein ez által komoly károsodásokat okozva. Emiatt minden esetben úgy kell kialakítani az épület szerkezeteit, hogy a pára lecsapódása ne következhessen be.
A páradiffúziónak köszönhetjük a legtöbb lapos tető rossz állapotát is. Ismert megoldás, hogy a két réteg bitumenes lemez szigetelést közvetlenül a hőszigetelésre fektetik. Azonban ha a hőszigetelés alatti párazáró réteget elhagyják vagy nem megfelelően építik be, a kivitelezés pontatlanságának következtében a belső pára áthatol a tetőszerkezeten, majd a vízszigetelő réteg alatt kondenzálódik ezzel rongálva szerkezetünket.

Hőtárolás
A hőtárolás az a képesség, hogy lehetséges a hő elnyelése, majd a környezet lehűlését követően annak kibocsátása. Általánosságban elmondható hogy lakhatóság szempontjából kényelmesebb a nagyobb hőtároló képességgel rendelkező helyiség, de a felmelegedéséhez is több idő szükséges. Nagyobb hőtárolásra kell törekednünk azokban a helyiségekben ahol huzamosabb ideig tartózkodunk.